vezredes legenda
Stoker vmprhistrija a flelmetes lnyekben val hit gazdag s kiterjedt hagyomnyra pl, amelynek gykerei egszen az kori egyiptomi s grg irodalomig nylnak vissza. Minthogy sok haldokl vrvesztesg miatt gyngl el, az egyszer emberek bizonyra azt hittk, hogy a vrivs helyrelltja az ert, st, az lk vre letre keltheti a holtakat.
A Drakula regny legtbbet azonban a mlyen gykerez romn paraszti nphitbl mertett. Az ottani uralkod valls, (az ortodox grgkeleti keresztnysg) tantsa szerint, aki a kikzsts tktl sjtva hal meg, az visszajr halott, “moroi" lesz mindaddig, amg az egyhz fl nem oldozza az tok all.
A helyi babonk ismerik emellett a “strigoi" nev dmoni madarakat, amelyek csak jjel rplnek, emberi hsra s vrre hesen. A nphit gy tartotta, hogy a pestist is vmprok okozzk.
A romn legendk szerint bizonyos embereknek (pldul a trvnytelen vagy meg nem keresztelt gyermekeknek, vagy a hetedik fik hetedik fiainak) vgzete, hogy vmprr legyenek. A vmprnak hatalmban ll, hogy llatt (legtbbszr denevrr vagy farkass) vltozzk.
Nmelyik faluban a vmprsg gyanjba keveredik az, aki visszautastja, hogy fokhagymt egyen. Tulajdonkppen a vrivk jszakai tmadst a hz laki gy kerlhetik el a legbiztosabban, ha fokhagymval bedrzslnek minden ajtt s ablakot.
Stoker a londoni British Museumban folytatott intenzv kutatsai s a magyar tuds, Vmbry rminnal folytatott beszlgetsei rvn ismerte meg e hiedelmeket. De hatssal volt r a Hasfelmetsz Jack-fle megoldatlan gyilkossgsorozat is, valamint bartsga az irodalmr s felfedez Richard Burtonnel, aki tbbek kztt tizenegy hindu vmprtrtnetet lefordtott.
|