A tov�bb�l� v�mp�r

Mi�rt hozta kapcsolatba Stoker Vlad Tepest, a Drakul�t a v�mp�rizmussal ? A rom�niai parasztgyerekek nemzed�keit riogatt�k a “J� legy�l, vagy elvisz a Drakula" fenyeget�ssel.
M�sr�szt viszont az a hit is tov�bb �l az egyszer� n�pben, hogy Drakula, a h�s vez�r valamilyen m�don visszat�r, ha orsz�ga s�lyos vesz�lybe ker�l. Lehet, hogy a kar�ba h�z� fejedelem �vsz�zados legend�ja elb�v�lte a szerz�t, aki reg�ny�ben fel akarta haszn�lni az izgalmas n�phagyom�ny mot�vumait, �s be akarta mutatni Rom�nia k�s�rtetiesen sz�p, kietlen t�jait.
Mindenesetre Stoker kital�lt Drakula gr�fja szembeszeg�l az elm�l�ssal. A nev�t visel� filmek, j�t�kok, s�t �lelmiszerek tov�bbra is j�l fogynak a piacon.
Lugosi B�la magyar sz�n�sz (a filmv�sznon minden id�k legh�resebb Drakul�ja) vagyont keresett szerep�vel, de a morfium csaknem az eg�szet felem�sztette. Amikor 1956-ban, hetvenh�rom �vesen meghalt, k�v�ns�g�ra abban a v�r�s szat�nszeg�lyes fekete k�penyben temett�k el, amelyet a v�mp�r szerep�ben viselt.
Az 1980-as �vek k�zepe t�j�n k�zz�tett, a porphyria nev� nagyon ritka betegs�gr�l sz�l� orvosi tanulm�nyok felkavart�k a v�mp�rt�rt�netek esetleges val�s�galapja ir�nti �rdekl�d�st, a sajt� �jb�l sokat cikkezett az �n. “Drakula-k�rr�l".
Val�j�ban a porphyri�nak csak a CEP n�ven ismert v�lfaja vezet v�mp�rszer� k�ls� jegyek: hegyes fogak, er�s sz�rzet, a f�nnyel szembeni t�l�rz�kenys�g �s v�rszeg�nys�g kialakul�s�hoz. Mind�ssze hatvan ilyen esetet jegyeztek fel.
Mindenesetre a porphyria orvosi kutat�s�r�l k�z�lt izgatott sajt�besz�mol�k m�g egyszer bebizony�tott�k, hogy a kital�lt Drakula-figura ma is �ppoly m�lyen megig�zi a k�zv�lem�nyt, mint a fiatal Harkert, aki a reg�nyben d�bbenten teszi fel a k�rd�st: “Mif�le ember ez, vagy mif�le teremtm�ny, emberb�rbe b�jva ?"